Szalagavató? -.-"

2011. november 7., hétfő


Éppen csak az őszi szünetet átlépve egy hatalmas cipővel, már a nyakunkon a szalagavató. Vagyis pénteken lesz. Nem hiányzik. Próbálok minél kisebb ügyet csinálni belőle, és csak annyit költök rá, amennyit muszáj. Még télikabátom sincs! Egy jegy meg 1500 forint. Egyéb költségek a csokor, a világító vackok és a blúz, amit nekünk kellett megcsinálni és az anyagot is nekünk kellett kiválasztani. Nem volt könnyű. Mindenki mást akart. Mindenki más szín ellen tiltakozott. Én minden színes ellen. 
Mindig fehér volt az ünneplő feketével, és általában lázadó vagyok, de azért szorult még belém némi hagyomány tisztelet is (vagy csak azért állok ki a hagyomány mellett, mert ezzel is lázadok?). Ez is egy az ellentmondások közül, ami a lelkemben bujkál. Ez úgy van, hogy mindennek ellent mondok. Ha valaki az én elveim szerint akar gondolkodni, hát annak is ellent mondok, mert én így vagyok más. Nem akarok beállni a sorba, és így jön ki. Néha rossz. Rossz, ha valakivel egyet értek. 

De ugorjuk át a hablatyot, mert csak fél tízig van időm, hogy meglegyen a nyolc óra pihenés... :D 

Szóval, mindenki erről beszél, erre készül, erre költik a pénzt. Pedig lezajlik néhány uncsi óra alatt, és alig fogjuk várni a végét. Sokan több, mint 14 centis sarokkal fognak majd ott állni, és nyomni fogja őket a cipő, meg törni. Én nagy okosságomban eldöntöttem, hogy a fekete csizmámban leszek. Nem magas szárú, elegáns. Illik a macskanadrág egyenruhánkhoz, és csak 10 centis a sarka, így remélhetőleg nem leszek magasabb senkinél. 1 számmal nagyobb nálam, ami ebben az esetben kifejezetten szerencsés. A sarka megfelelő helyen van, így kényelmesebb a legtöbb tornacipőnél magasabb sarkú cipőnél. 

Aztán még itt ez a jegy. Az az ócska papír, amiért képesek voltak ennyi pénzt elkérni. Persze tudom, hogy a bérletre kell a pénz, de miért fizessek az állóhelyért ugyanannyit, mint az ülőért?

Azt se tudom, hol van pontosan ez az átkozott rendezvény... Az osztályról készült dián pocsékul nézek ki. Csak rossz képek vannak rólam. Régen, mindig olyan jók lettek. Valahogy állandóan arra figyeltem, hol a kamera. Azt hiszem, erre vissza kellene szoknom. Amúgy is sztár akarok lenni:D (NEM)

Pontosan még az idétlen próbát sem tudom, hogy mikor hol van... 

Az órarend is folyton változik. Ha nincs nálam füzet nem tudok figyelni órán, tanulni meg képtelen vagyok. Hogy vizsgázzak így, hogy minden ilyen szervezetlen? Néha komolyan azt gondolom, hogy nem kellett volna ilyen makacsul ragaszkodnom ehez az iskolához. Már idén érettségiznék, és legalább ez meglenne rendes körülmények között. 

Az agyam már pép. Idegesítenek az ott járó-kelő, önmagukat diáknak álcázó akárkik. Üvöltenek, legtöbben a saját nemüket szeretik, és nekem ez nem is lenne probláma. Semmi közöm hozzá, de nekem mért kell hallgatnom? Miért kell ezt néznem? 

A Wc-ben kilóméteres sor áll minden egyes szünetben. Állva kell ennünk a folyosón, mert a projektorok, és a számítógép miatt be kell zárni az ajtókat. Nincs egy gombostűhegynyi hely sem a folyosón szünetekben egymást taposva, lökdösve jutunk el a büfébe, wc-be, vagy éppen ki az utcára, már aki elmúlt 18. Az aki nem, ott kell ülnie egész nap. Vagyis állnia, ha nem akarja, hogy össztetapossák. 

Alg várom, hogy megszabaduljak végleg ettől az iskolától, és ezt annak ellenére mondom, hogy az osztályfönüküt kivéve, aki egy önző liba, minden tanár nagyon aranyos, és többen még jól is adják az anyagot. (Persze néha nekik is vannak rossz pillanataik, de elnézhető) 

Tehát az iskola egy trágya. Ezen már túlléptem, csak közölnöm kellett... 

Most vidámabb dolgokról... Hétvégén újra megnéztem kedvenc filmtrilógiám ELSŐ részét, egyik kedvenc színészemmel a főszerepben. Ezen nőttem fel. Najó, nem titkolom tovább... Szóval a "Vissza a jövőbe" ELSŐ részét. Ez talán a legjobb, és bár milliószor láttam meglepett, hogy mennyire nem emlékeztem a részletekre. Pedig ezen nőttem fel. Talán ezért is vagyok ilyen dinka. Talán ezért hiszem szentül, hogy az időutazás létezik, csak valakinek fel kéne találni. Csoda egy ötlet! :D 
Tehát megnéztem, mert az utóbbi időben akár mennyire is fel akartam volna idézni, nem sikerült. Csak az utolsó jelenet jutott eszembe az utolsó pillanatban. Vagyis az utolsó fontos jelenet. 

Aztán kedvenc Angol bandám is vagy legalábbis az egyik énekese, hasonlóképpen imádja a filmet. Névszerint a McFLY! és igen. Állításuk szerint Marty McFly után lett épp ez. :D Nem kételkedem. Tom az egyik énekes azóta beszerzett kb egy hónapja egy Vissza a jövőbe II. cipőt. Amit elvileg az idén dobott piacra a NIKE. 2015-re Marty érkezésére már lesz önbefűzős is, legalábbis ezt ígérgetik. Azt hiszem gyűjtenem kell. :D 

Na, mára elég a butaságaimból, mert nem tudom rávenni magam reggel, hogy kitépjem magam az álmok édes világából a zord iskolai életbe taszítva ezzel érzékeny kis lelki világomat;)

Üzemeltető: Blogger.
Theme Designed By Hello Manhattan
|

Copyright

My own photos and words since 2009.